Valamivel több mint másfél év telt el azóta, hogy Vörös András, a budapesti éjszaka óriásbébije kiszállt a FreshFabrikból. Egykori társai tavalyi lemezükkel (Drive My Hand) már ízelítőt adtak, mire képesek nélküle, most a renegát frontember is megkapta a lehetőséget, hogy megmutassa: nem vesztegette az időt.
Persze, nem Vörös a Superbutt egyetlen ismert tagja, társai egytől-egyig a honi rockvonal sokat próbált megfejtői, a "csak az jöjjön, aki bírja" vonal képviselői, még a csapat legfrissebb tagja - a szerzőként és barátként továbbra is jegyzett Szöllősi Lajos megüresedett helyére került - Szűcs Szabolcs is rutinos gitáros, a többiek pedig tényleg mindent láttak már, amit ehhez a zenéhez kell. Az az imidzsük, hogy súlyosak - ennek megfelelően a (lírai pillanatokban nem bővelkedő ) 2 Minutes For Roughing nyomasztó, nehezen feldolgozható, gitárok vezette album, harmincpercnyi klausztrofób lidércnyomás, olyan lemez, ahol a zene és az angol nyelvű szövegek egyaránt a földbe döngölnek, kímélet nélkül. Külön említendő még a megszólalás, a HSB stúdió legénysége ismét bizonyítja, hogy nem csupán az ének nélküli zenék terén tud maradandót alkotni, ami pedig a külcsínt és a manapság jobb helyeken már elmaradhatatlan kiegészítőket (CD-ROM, internet ) illeti, Vörösnél kevés profibb van ebben a témában.
Olyan lemez, amilyet várhatunk ezektől az arcoktól: nem lépi át a saját árnyékát, de nem is ijed meg tőle.
(via est.hu)